Múzeumi óra sorozat (6 alkalom/tanév)

5. és 9. osztályosok részére

• A történelem forrásai. Mivel dolgozott Samu? (Látványtárunkban megtartva)

A 45 perces óra alatt a diákok megismerkednek azokkal a múzeumi foglalkozásokkal, melyek a történelem forrásaihoz köthetők. Pl.: tárgyi emlékek – a régész és a restaurátor foglalkozik velük; írásos emlékek – a történész munkáját segítik; emberi koponya – antropológus foglalkozik vele; kékfestő mintázófa – néprajzos munkájához tartozik. Kézbe vehető műtárgyakon, és műtárgy másolatokon keresztül élővé válnak számukra a történelem forrásai. A projektorral kivetített ásatási felvételek alapján megismerhetik a régészeti feltárás fázisait is. A múzeum régészeti gyűjteményéből származó leletek, illetve műtárgy másolatok segítségével ismerkednek meg a diákok a paleolit-neolit-fémkor tárgyi emlékeivel, hazánkra jellemző sajátosságaival.

• Az ősember agyagedényei

Az őskori emberrel foglalkozó órához kapcsolódva agyagedények készítése hurkázásos technikával, a Dunántúlra jellemző őskori mintákkal (pl.: dunántúli mészbetétes edények, kottafejes mintájú edények).

• Élet az ókori Pannoniában

A múzeum római kori leletanyagának segítségével elevenítjük fel az egykor itt élt illírek, azalok, kelták mindennapjait. Felfedezzük az itt szolgáló katonai alakulatok által ránk hagyott épületeket, tárgyakat.

• Ludus Solvában

Életmód, öltözködés, gyerekjátékok a római kori Pannónia területén. Felöltjük a tunikát, togát, pallát, elfoglaljuk helyeinket ókori tanítómesterünk előtt (miközben paidagógoszunk a sarokból figyel ránk), és stylust, viasztáblát ragadva megismerkedünk a római névadási szokásokkal, és megtanulunk „rómaiul” írni.

• Honfoglaló őseink élete

Megismerkedünk elődeink öltözetével, majd közösen felépítünk egy jurtát, és elhelyezzük berendezési tárgyait (makett), Közben szót ejtünk eleink életmódjáról, szokásairól, miért volt praktikus a szétszedhető jurta, miért hord a honfoglalás kori lány „nadrágot” szoknya helyett.

6. és 10. osztályosok részére

• Lovagi erkölcsök – lovagi fegyverek

Megismerkedünk a lovagkor szokásaival, erkölcseivel. Drámajáték keretében megelevenítjük azokat. A múzeum gazdag fegyveranyagán keresztül végignézzük a kor jellegzetes fegyvertípusait.

• Élet a középkori városokban

A múzeum állandó kiállításának segítségével tekintjük át egy középkori város lakóinak életét. Milyen jellegzetes épületei voltak, a lakosság összetétele hogyan oszlott meg foglalkozás, és nemzetiség szerint, milyen a középkori város térbeli felépítése.

• A Szent Korona szimbolikája

Megismerkedünk a korona felépítésével, történetével, a zománcképeken ábrázolt személyiségekkel. Közben szóba kerül az aranymetszés, a drágakövek által képviselt tartalmak, és természetesen a Szent Korona-tan, mely egyedülálló az európai történelemben.

• Élet a hódoltság területén

A múzeum törökkori leleteinek, s Esztergom ebből a korból származó ábrázolásainak segítségével dolgozzuk fel a hódoltság idején itt élt török népesség életmódját.

Tematikus foglalkozás sorozat(10 alkalom/év)

Helytörténeti foglalkozások 8., 12. évfolyam részére

• Az ősember Esztergomban és környékén

A múzeum leletanyagára alapozva a város és környékének lelőhelyeit tekintjük át, s ezeken keresztül ismerkedünk meg a város területén élt őskori kultúrákkal.

• Esztergom a római korban

Római kori leleteink segítségével tekintjük át Solva egykori lakóinak életét, a környező települések latin neveit, merre haladt a Ripa Pannonica, milyen szerepet töltött be a Dunakanyar a provincia életében.

• Esztergom az Árpád-kor idején

Milyen szerepet töltött be az ország életében városunk a kora középkorban? Hol voltak a fontosabb épületek (pénzverde, távolsági kereskedők házai, kolostorok, templomok)? Mely királyaink temetkeztek ide?

• 1848 eseményei Esztergomban

Tényleg nálunk született a népszerű Kossuth nóta? Hogy tudták elfoglalni az esztergomi nemzetőrök a komáromi várat? Ki volt Besze János őrnagy az esztergomi események mozgatórugója, mi lett a sorsa a szabadságharc leverése után? A korabeli dokumentumok és tárgyi emlékek segítségével ezekre keressük a választ.

Néprajzi foglalkozások a Hon- és Népismeret tantárgyhoz kapcsolódva (5. osztály)

Ezt a tematikus foglalkozás sorozatot különösen fontosnak tartom. A városi gyerekeknek a hon-és népismeret tantárgy keretén belül megismert tudásanyag elsajátítása sokkal nehezebb, mint egy vidéken élő iskolásnak. Míg a vidéki gyerekeknek a tantárgy anyagában szereplő fogalmak, a tárgyak neve nagyrészt már ismert, addig a városiaknak teljesen idegen. Ezen szeretnék segíteni a tematikus sorozattal. Az ötletet az adta, hogy múzeumunknak tekintélyes néprajzi gyűjteménye van, és főállású néprajzos munkatárssal is rendelkezik.

• Az ételkészítés és eszközei – a kenyérsütés folyamata, a hús-és tejételek készítéséhez használt eszközök

A gyerekek személyesen ismerkednek meg a kenyérsütéshez kapcsolódó tárgyakkal. Mi a különbség a mozsár és a köpülő között, mitől „vizes” a pad? Hogyan nézett ki régen egy hurkatöltő, milyen mintákat szerettek a vajba nyomni az asszonyok?

• A kerámia edények készítésének folyamata, a kerámia edények típusai

A fazekas mesterséggel ismerkednek meg a gyerekek a megmunkáláshoz használt eszközök segítségével. A múzeum néprajzi gyűjteményének gazdag kerámia anyagát segítségül hívjuk, s e tárgyakon keresztül a gyerekek nem csak látva, de tapintva is ismerkedhetnek meg az egyes edénytípusokkal. Játékos formában: ki kell következtetni, hogy az egyes edényeket mire használhatták., összehasonlítjuk őket mai „leszármazottaikkal” (mázas kuglófsütő-szilikon kuglófsütő).

• A kerámia edények díszítése tájegységenként

Itt már a helyi jellegzetességeket is figyelembe vesszük. A diákok az Esztergom környéki települések jellegzetes kerámiáival ismerkedhetnek meg. A tájegységekre jellemző díszítések megismerése után, egy edényt ki is festhetnek az általuk választott mintával.

• Bútorok a szobában – a kelengyeláda, a lakás textíliái

A néprajzi gyűjteményünkben több kelengyeláda is van. Ezek megtekintésével, megsimogatásával nem csak vizuálisan, de tárgyi valójában is megismerkedhetnek a gyerekek ezzel az egyedi bútordarabbal. A foglalkozás végén össze kell állítaniuk, szerintük mit tett egy lány a kelengyeládájába, milyen textilfajtából hányat illett elkészíteni.

Az előző foglalkozáson a gyerekek összeírták, mit tennének egy kelengyeládába. Most „személyesen” is megismerkedünk ezekkel a textilekkel, ismét a néprajzi gyűjtemény segítségével. Végigvesszük a különböző hímzésfajtákat, megint csak ügyelve a tájegységenkénti eltérő motívumokra.

• A játék I. – tárgykészítő játékok

A nép játékok megismerését különösen fontosnak tartom, ezért erre három foglalkozást is szánok. A mai számítógép orientált világban nem árt ráébreszteni a gyerekeket arra, hogy kevés eszközzel, barátaik társaságát élvezve, mindenféle „gépi rásegítést” mellőzve is lehet jól szórakozni. Így ezen a foglalkozáson játékokat készítünk.

• Játék II. – ügyességi játékok, a méta

Mivel a foglalkozás-sorozat vége felé járunk, már jó az idő. Így kivonulunk a szabadba, és kipróbálunk mindent, az abroncshajtástól kezdve a csigázáson át. Meglepő, hogy az egyszerű eszközökkel játszott, sokszor lenézett (a gyerekek szóhasználatával élve: dedós) játékok olyan mozgáskoordinációt, ügyességet követelnek meg, mely a mai kor gyermekéből már hiányzik.

Méta: Erre a csapatjátékra egy teljesen külön foglalkozást szánunk. Célunk, hogy a játék szabályainak elsajátíttatásával, és többszöri kipróbálással megszerettessük velük, és később egyedül is tudják játszani. A játék nagyon hasonlít a baseball-hoz, közös tőről fakadnak, de vele ellentétben határozottan magyar népi játék.

• Az Esztergom környéki falvak viselete

Újra a néprajzi gyűjtemény anyagához fordulva áttekintenénk a környező települések férfi és női viseletét. Választ keresnénk arra a kérdésre, hogy a különböző nemzetiségek milyen motívumokat, viseletbeli jellegzetességeket mutatnak.

(TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0005)

A foglalkozások időtartama: 60-90 perc

Belépő: 400 Ft/fő

Bejelentkezés: Szakálos Éva múzeumpedagógusnál a (+36) 33 500 175-ös telefonszámon